Madarak

1. Jégmadár (Alcedo atthis)
Madárvédelmi irányelv – I. melléklet.
Felbecsült populáció a projekt területén – 70 pár
Fészkel?, telel? és állandó madár.
Védelem helyzete – a populáció zavart és veszélyeztetett
Él?helye különböz? típusú vizek mentén van, magas partokon fészkel. Táplálékát f?leg halak alkotják. Optimális ökológiai feltételek: álló és folyó vizekkel tarkított nem szabályozott folyók, fák és bokrok, nagy mennyiség? hal, meredek folyópartok. A projekt területen fészkelési és táplálékszerzési lehet?ségei korlátozottak.
Nincs elég adat a párok létszámáról és a jégmadár elterjedésér?l, csak a dunai ligetek védett madárterületté nyilvánításának el?készületi, úgynevezett monitoring id?szakából. Eszerint 33 pár van a dunai ligetek védett madárterületén.
Védelmi gondok: a redukált folyó dinamikája a lehetséges fészkelési helyek elvesztését (meredek folyópartok) és gyenge táplálékkínálatot (apró halak) okoz.

2. Böjti réce (Anas querquedula)
Madárvédelmi irányelv – II/1 melléklet.
A feltételezett populáció nagysága a projekt területén – 2-10 pár.
Fészkel? és állandó madár.
A védelem helyzete: veszélyeztetett.
A böjti réce fészkelési biotópja eredetileg a nagy dunai holtágak voltak, amelyek nagy kiterjedés? sekély vizekben gazdagok. A párok többsége a körtvélyesi víztározó területén fészkel. Nincsenek olyan adatok, amelyek azt bizonyítanák, hogy fragmentált természetes biotópokban raknak fészket.

3. Kendermagos réce (Anas strepera)
Madárvédelmi irányelv – II/1 melléklet.
A populáció feltételezett nagysága a projekt területén 5 és15 pár között van.
Fészkel?, telel? és állandó madár.
A védelem helyzete – kevésbé veszélyeztetett.
A kendermagos réce eredeti fészkelési biotópja a nagy dunai holtágak voltak kiterjedt sekély vízfelületekkel. Napjainkban többségük a körtvélyesi víztározó új vizeinél raknak fészket és csak néhány pár fészkelését figyelték meg a fragmentált természetes biotópokban.

4. Vörös gém (Ardea purpurea)
Madárvédelmi irányelv – I. melléklet.
A populáció feltételezett nagysága a projekt területén 20 és 30 pár között van.
Fészkel? és állandó madár.
A védelem helyzete – veszélyeztetett, jóllehet a populáció létszáma az elmúlt tíz évben állandó volt.
Azért veszélyeztetett, mert az egész fészkel? populáció (valamelyik években kett?) fészkel? kolóniában összpontosul. A vörös gém él?helye a náddal borított litorális zóna. Kolóniákban fészkel, rendszerint nádasokban, de néha f?zfaerd?ben is. Táplálkozási helye a kolóniáktól kívül esik, de szintén nádasokban és egyéb vízi növényzetben találhatók.
Jóllehet a populáció manapság stabil, de néhány évtizeddel ezel?tt a fészkel? kolóniák és párok létszáma ebben a régióban sokkal magasabb volt. Jelenleg a projekt területen csak egyetlen fészkel? kolónia létezik, mégpedig a Szigetközben. A kolónia a védett dunai madárterület (CHVÚ Dunajské luhy) szomszédságában helyezkedik el, ahol a táplálkozási biotópok többsége található. Nemrég 1-4 pár rendszertelen fészkelését figyelték meg a dunai védett madárterületen (CHVÚ Dunajské luhy). A volt fészkelési helyek (1950-1980) teljesen tönkrementek, vagy megváltozott a vízjárás. Néhány fészkelési helyet azonosítottak, de a nagyon alacsony vízszint és a horgászok túl nagymérték? zavarása megakadályozta a fészkelést.

5. Fekete gólya (Ciconia nigra)
Madárvédelmi irányelv – I. melléklet.
A populáció nagysága a projekt területén 5 és 12 pár között van.
Fészkel? és állandó madár.
A védelem helyzete – veszélyeztetettsége kritikus.
A dunai védett madárterületen (CHVÚ Dunajské luhy) 1980 és 1990 között 13-15 fészkel? párt, 2006 és 2009 között pedig csak 1-3 fészkel? párt figyeltek meg. A védelme romlik, aminek több oka van (korlátozott táplálékszerzési lehet?ségek, korlátozott fészkelési lehet?ségek, nagymérték? zavarás). Az utóbbi években egyre gyakrabban figyelhet? meg az a jelenség, hogy a fészekben csak egy madár van. A populáció létszámra csökkent, és az új párok kialakulása problematikus.
Feltételezhet?, hogy a fekete gólya populációjában megfigyelhet? negatív folyamat három akadályozó tényez?nek a következménye:
1. Az intenzív erd?gazdálkodás korlátozza a fészkelési helyek létrehozását, a hibrid nyárfa-populáció nagy területei nem alkalmasak a fészkelésre. Ismételten el?fordul az is, hogy létez? fészkekkel vágnak ki és tarolnak le fákat.
2. A vízrezsimben bekövetkezett változások és a Duna-ág rendszerének csökkent átjárhatósága korlátozza a táplálékszerzési lehet?ségeket. 3. Az ember zavarása a fészkelési és a táplálékszerzési helyeken a fészekelhagyás gyakori okozója.

6. Barna rétihéja (Circus aeruginosus)
Madárvédelmi irányelv – I. melléklet.
A populáció feltételezett nagysága a projekt területén - 22 pár.
Fészkel? és állandó madár.
A védelem állapota – kedvez?.
A jelenlegi populáció stabilnak t?nik.
A barna rétihéja a projekt területén mocsaras helyeken él, a táplálékszerzéshez kedveli a mez?gazdasági területet. A javasolt természetvédelmi aktivitások - a vízjárás javítása és a mez?k megújítása - hozzájárulnak a táplálékszerzési lehet?ségek b?vítéséhez. A kiszáradt folyóágak felújításával kialakulnak az új potenciális fészkelési lehet?ségek.

7. Fekete harkály (Dryocopus martius)
Madárvédelmi irányelv – I. melléklet.
A populáció feltételezett nagysága a projekt területén – 70 pár.
Fészkel? és telel? madár.
A védelem helyzete – károsodott, de közvetlenül nem veszélyeztetett.
A f?veszélyt az intenzív erd?gazdálkodás jelenti, amely korlátozza a fészkelési és táplálékszerzési lehet?ségeket. El?fordul, hogy fakitermelés folyik a fészkelés id?szakában, pedig néha fészekodúkat is találnak a fákon.
A fekete harkály életkörülményei öreg és nem kitermelésre szánt ártéri erd?kben kedvez?ek. Ezzel ellentétben az intenzív hibrid nyárfaültetvények jelent?sége ilyen szempontból korlátozott, mert táplálékkínálatuk szegényes és nincs fészkelésre alkalmas fa. A védelmi állapot javítható, mégpedig az erd?k b?vítésével, vagy extenzívebb erd?gazdálkodással. További lehet?ség az ?shonos fafajták létszámának növelése. Ezeket csoportosan kellene ültetni, vagy elkülönítve, a fakivágáskor védelmük biztosított lenne.

8. Kis kócsag (Egretta garzetta)
Madárvédelmi irányelv – I. melléklet.
A populáció nagysága a projekt területén 1 és 5 pár között ingadozik.
A többé-kevésbé stabil populáció ellenére a kis kócsag veszélyeztetett faj a projekt területén, mert a fészkelési populáció nagyon kicsi és csak egy fészkelési kolóniába koncentrált. A f? korlátozó tényez? a sekély vizek és az ideiglenes mocsarak hiánya. Ehhez az ember okozta túlzott zaj is hozzájárul. A kis kócsag a projekt területén csak egy helyen fészkel. Jelenleg a fészkel? populáció (1-5 pár között) létszáma annyira alacsony, hogy azonnali védelmi lépések szükségesek. A projekt területén a 20. században néhány kis kócsag-kolónia létezett. A megközelíthetetlen szigeteken más madárfajokkal együtt fészkelt. A fészkelési id?szakban a legfontosabb táplálékszerzési hely a sekély homokos és kavicsos folyópart volt ritka növényzettel. A múltban éppen ezeket a biotópokat tették tönkre, f?leg a folyómeder mélyítésével és más folyószabályozási munkálatokkal, a folyó dinamikájának stabilizációjával az ágrendszer bizonyos szakaszain. A további gondok közé tartoznak a korlátozott fészkelési lehet?ségeket és az ember okozta túlzott zajok. Jelenleg a kis kócsagok érdekében alkalmazott leghatékonyabb védelmi eljárás a sekély vízfelületek felújítása lenne.

9. Réti sas (Haliaeetus albicilla)
Madárvédelmi irányelv – I. melléklet.
A populáció nagysága a projekt területén 6 és 7 pár között ingadozik.
Fészkel?, telel? és állandó madár.
A védelem helyzete – közvetlenül nem veszélyeztetett.
Potenciális veszélyeket okozhat a populáció kis száma, a kis reprodukciós potenciál és a nagyfokú érzékenység a különböz? negatív tényez?kre. Például 2007-ben a fészkel? párok többsége sikertelenül költött. A monitoring és az erd?gazdálkodás fészkelést korlátozó hatásán kívül szükséges lenne javítani a biotópok állapotán azzal a céllal, hogy javuljon a táplálékkínálat.

10. Törpegém (Ixobrychus minutus)
Madárvédelmi irányelv – I. melléklet.
A populáció felbecsült nagysága a projekt területén – 50 pár.
Fészkel? és vonuló madár.
A védelem helyzete – kedvez?.
Jóllehet a törpegém néhány jelent?s fészkelési biotópját tönkretették (régi folyóágak elkülönítése a folyótól) hasonló biotópokban él, amelyek ott jöttek létre, ahol a víz rezsimje stabilizálódott.

11. Barna kánya (Milvus migrans)
Madárvédelmi irányelv – I. melléklet.
A populáció nagysága a projekt területén 2 és 4 pár között van (2008-2009).
Fészkel? és vonuló madár.
Védelmi állapot – kritikusan veszélyeztetett.
Védelme romlik, mégpedig számos tényez? együttes hatására (korlátozott táplálékszerzési lehet?ségek, korlátozott fészkelési lehet?ségek, túlzott zavarás). A 1980-as és 1990-es években a projekt egész területén 26 pár fészkelt.

12. Bakcsó (Nycticorax nycticorax)
Madárvédelmi irányelv – I. melléklet.
A populáció felbecsült nagysága a projekt területén – 100 pár.
Fészkel? és vonuló madár.
Védelmi helyzete – veszélyeztetett.
A projekt területén jelenleg három fészkel? kolónia létezik. A holtágak és mocsarak megsemmisítése, a megváltozott vízrezsim a kolóniák száma és az egyetemes populáció nagysága csökkenésének f? okozója. További negatív tényez? a táplálék hiánya. A huszadik században más tényez?k is közre játszottak, de a populáció kifejezetten nagyobb volt. A bakcsó nagyon érzékenynek bizonyult a vízszint csökkenésére. A védelme er?södne, ha a kiszáradt folyóágakat felújítanák, ha javulna a táplálékkínálat (f?leg halak) és ha a fészkelési kolóniákban meg lehetne ?rizni a nyugalmat.

13. Parti fecske (Riparia riparia)
Madárvédelmi irányelv – I melléklet.
A populáció felbecsült nagysága a projekt területen – 100 és 300 pár között van.
Fészkel? és vonuló madár.
Védelmének helyzete – veszélyeztetett.
A parti fecske fészkelése a projekt területén korlátozott, mert a folyó és Duna-ág partjait meger?sítették, csökkent a víz dinamikája az ágrendszer belsejében, mert nem keletkeznek új meredek és partrészek.
A múltban a Duna egész szakaszán nagy partifecske-kolóniák voltak. A b?séges táplálékkínálat ellenére a parti fecske rendszeres el?fordulása és fészkelési populációja a minimumra csökkent. A potenciális fészkelési helyeket (meredek partokat) köves sziklák borították és ennek következtében a víz korlátozott dinamikája nem alakított ki új meredeket, partrészeket.

14. Küszvágó csér (Sterna hirundo)
Madárvédelmi irányelv – I. melléklet.
A populáció nagysága a projekt területén – 200 pár.
Fészkel? és állandó madár.
Védelmi helyzet – kedvez?.
A körtvélyesi víztározó néhány szigetén fészkel. Ezek fenntartása azt a célt követi, hogy a küszvágó csér számára legyenek alkalmas fészkelési feltételek. További lépés a küszvágó csér védelme érdekében a táplálékszerzési lehet?ségek javítása lenne.
A körtvélyesi víztározó néhány szigetén fészkel. A huszadik század feléig fészkelési biotópjai a folyó és Duna-ágak kavicsos partjai voltak. A populáció kés?bb áthelyez?dött a mesterséges vízfelületekre. Szükséges a természetes fészkelési biotópok (kavicsos partok) felújítása. Egyel?re e biotópok hatékony felújítási módja ismeretlen és a lehetséges megoldások a LIFE+ projekt a rendelkezésére álló pénz kereteit meghaladják. A projekt keretében a küszvágó csér táplálékbázisa is javul.

15. Piroslábú cankó (Tringa totanus)
Madárvédelmi irányelv – II/2 melléklet.
A populáció felbecsült nagysága a projekt területén – 5 pár.
Fészkel? és állandó madár.
Védelmi helyzete – nagyon veszélyeztetett.
Eredeti fészkel? helye a sekély vizeny?s területek voltak. E biotópok nagy részét a projekt területén tönkretették és a fészkel? populáció átköltözött az ember alkotta biotópokra. Jelenleg a körtvélyesi víztározón fészkel, de folyamatosan elveszíti ezeket a másodlagos fészkelési lehet?ségeket is. Szükséges az eredeti fészkelési biotópok felújítása.