Projektterület

A projektterület része 5 különleges madárvédelmi terület (KMT), melyek egyben a NATURA 2000 hálózatnak is elemei.

SKCHVU004 Dolné Pohronie (Alsó-Garam mente)

A térségben található számos lösz- és homokfal, melyek természetes teraszok szegélyén vagy bányászati területen alakultak ki. Többnyire mezőgazdálkodási kultúrtáj és erdők övezik őket. A Dolné Pohronie KMT a Duna menti alföld keleti részében fekvő négy önálló területi egységből áll. Mind a négy egység domináló aljzattípusa szélhordásos üledékekből (lösz, homok) épül fel. Jellegzetesek itt a magas, meredek eróziós falak. Ezek a falak vagy felszíni bányák tevékenységének maradványai, vagy az üledékes teraszok határvonalán alakultak ki. Az Alsó-Garam mente (Dolné Pohronie) a gyurgyalag szlovákiai három legfontosabb fészkelési területének az egyike. A fészkelő egyedek száma 70 párra van becsülve. A meredek falak megfelelő költési lehetőségeket nyújtanak a partifecskéknek is, ennek ellenére ez a faj csupán ritka látogató a környéken.

A térség legtermékenyebb részeit szántóföldekké alakították vagy beerdősítették (leginkább külhonos fajok ültetésével, legtöbbször akácfa). A kevésbé értékes területek megművelés nélkül maradtak. Az így elhagyott részeken beindult a növényzet szukcessziója, főleg a cserjésedés, melyben uralkodók a külhonos, illetve özönfajok.

SKCHVU005 Dolné Považie (Alsó-Vág mente)

A terület a Duna menti alföldön található a Vág, Vág-Duna, Nyitra és a Zsitva folyók alsó szakasza térségében. Az itt előforduló élőhelyek alakulásának mérvadó tényezői az említett folyók vízdinamikai viszonyai. A KMT térsége több jelentős folyó találkozásának helye, így fontos biocentrumot képez, valamint számos faj vonulási útvonala is erre vezet. Az élőhelyek sokaságát találjuk itt: vizek, mocsárrétek, szántóföldek, lomblevelű erdők, fátlan élőhelyek stb. A vizenyős élőhelyek közül előfordulnak mocsarak, holtágak, meszes tőzeglápok, nedves rétek, folyó menti területek ártéri erdőkkel. A 19. és 20. században nagymértékű folyószabályozás és meliorációs munkálatok valósultak meg. Ennek köszönhetően az egész térség vízellátása leginkább a kiépített csatorna-rendszertől függ (a rendszer gyakran követi az eredeti medrek helyén keletkezett laposokat). A talajvízszint ingadozik az áradások és esőzések függvényében. Magas víz idején és esős időszakban megtelnek vízzel a természetes laposok, mélyen fekvő medrek, holtágak és a mocsarak is.

A gazdasági jószág kültéri legeltetése lényegében teljesen megszűnt. Az eredeti legelők szántóföldekké vagy kaszálókká lettek átalakítva. Az erdők nagy része pedig nemesnyár ültetvényekkel lett felváltva. Csupán töredéknyi területen találhatók meg az eredeti, önfejlődésű erdők. A térség mezőgazdasági tájában fontos szerepet töltenek be a szórtan előforduló facsoportok, ahol kosárfüzek és honos nyárfajok is előfordulnak.

SKCHVU007 Dunajské luhy (Duna menti ligeterdők)

A területet a Duna 172 km hosszú szakasza képezi a Morva folyó torkolatától egészen az Ipolyig. Oldalágak fonatos hálózata vizes és nedves élőhelyek tarka keverékével együtt található itt meg. Főleg a felső szakasz hordalékkúpján alakult ki rendkívül gazdag ágrendszer, mely a Duna ún. belföldi deltáját képezi (Doborgaz és Kolozsnéma községek között). A folyó hatalmas ereje egyedülállóan gazdag élőhelysokaságot hozott létre, melyeket az áradások váltakozása alakít. Találhatunk itt puha- és keményfás ligeterdőket, pannon síkvidéki erdők maradványait, szárazabb erdős-sztyeppeket és kaszálókat. A vizes élőhelyek sokfélesége széles skálán mozog. ökológiai feltételeik elsősorú irányító tényezői – a víz sodrásának sebessége, az élőhely mérete és kora, a vízdinamika alakulása és a kiszáradások valószínűsége a száraz évszakokban. A terresztrikus élőhelyek alakulását szintén az áradások rendszere irányítja, valamint a talajtípus, a talajvíz szintje és az emberi tevékenység. A múltban a térség nagy részén jószáglegeltetés folyt (főleg szarvasmarhák és lovak). Manapság a legelők nagy része szántókká lett átalakítva, vagy nemesnyár ültetvényezés folyik rajtuk. A térség a madarak számára jelentős migrációs útvonal és telelőhely.

SKCHVU016 Záhorské Pomoravie (Morva mente erdőháti szakasza)

Ez a terület a Morva folyó szlovák oldalán található Szakolca (szlov. Skalica) várostól egészen a folyó Dunába való torkolatáig. Magába foglalja a környező ártéri élőhelyek legértékesebb elemeit a cseh és az osztrák határövezetben. A múlt rezsim (szocializmus) idején ez a terület a „Vasfüggöny“ része volt, tehát szigorúan őrizték. Az emberi tevékenységek minimalizálásának köszönhetően a természetes folyamatok zavartalanul működtek, így fennmaradt a síkvidéki táj eredeti jellege. Ma a terület a nemzetközi Zöld öv része, mely összeköti az Északi-tengert a Fekete-tengerrel. Sokféle élőhelyek találhatók itt – folyók, csatornák, oldalágak, lápok, időszakos tavak, nedves rétek és erdők. A növényzetet mintegy 530 edényes növényfaj képviseli, melyek közül több a veszélyeztetett fajok szlovákiai Vörös listájának tagja. A ritka és védett madárfajok előfordulása szempontjából a Morva mente erdőháti szakasza Szlovákia egyik legértékesebb területe. Jelentős vonulási útvonal része és egyben fontos telelőhelye a vízi madaraknak, e mellett rengeteg táplálékszerzési és fészkelési lehetőségeket biztosít számtalan faj számára.

SKCHVU020 Parížske močiare (Párizsi mocsarak)

A Párizsi mocsarak Szlovákia déli részén Köbölkút (szlov. Gbelce) mellett találhatók a szabályozott folyású Párizs-patak mentén. A térség három különálló egységből áll, melyek kb. 5 km hosszú szakaszon keresendők. A mocsaras terület keskeny sávban nyugat felé húzódik tovább egész Kürt (szlov. Strekov) község határáig. A térség élőhelyeinek jellege kiterjedt mocsárvilág nádasokkal, gyékényesekkel és sásrétekkel átszőve. Helyenként homokteraszok tarkítják a tájat, ahol a múltban kedvező fészkelési lehetőségekre talált a gyurgyalag is. A terület vízellátása művileg szabályozva van. A térség fontos fészkelőhelye a vízi madaraknak, és pihenőhelyet nyújt a vonuló fajoknak. Továbbá jelentős táplálkozó területe számos a környéken fészkelő madárnak is.