facebook youtube
sk | en | de | hu

Előkészítő aktivitások

A.1 Az északi pocok mehelyi alfaja jelenlegi elterjedésének feltérépezése a projekt-területen >>>

Felelős partner: PriF UK

A Comenius Egyetem Természettudományi Karának tudományos aktivitása, melyet osztrák, magyar, szlovák és holland szakintézmények és egyéni munkatársak együttműködésével realizál. A projektelem feltérképezi az északi pocok mehelyi alfajának jelenlegi elterjedését elsősorban délnyugat Szlovákia területén, részben pedig Magyarország és Ausztria területén. A tevékenység magába foglal adatgyűjtést terep-csapdázással, publikált adatok elemzését, valamint részletes adatfeldolgozást. Továbbá, összpontosít a lehetséges előfordulási helyek igazolására, a populáció és demotop nagyságának megítélésére, és az egyes lokalitások (valamint potenciális lokalitások) közti távolság meghatározására.

A tudományos vizsgálatok és monitorozás helyszínei a faj már ismert elterjedési területe alapján és tájegységeket tartalmazó térképek segítségével lettek kiválasztva. A tájegységek közül azok voltak felmérve, amelyek megfelelő életfeltételeket biztosíthattak az északi pocok számára. A terep-adatgyűjtés magába foglalta a kisemlősök elevenfogó csapdázását, és az egyedek individuális megjelölését. Előre kiválasztott térségben bagolyköpet-felmérés segítségével lett elemezve az északi pocok lehetséges előfordulása.

Az összegyűjtött adatok konfrontálva lettek a célfaj szlovákiai előfordulási helyeinek adatbázisával. Ezt követően az adatbázis aktualizálva lett és ki lett alakítva az északi pocok recens előfordulási helyeinek listája, valamint a jelenlegi előfordulás részletes térképe. 2010 – 2012-ben 73 mintavételi helyen volt végrehajtva a kisemlős közösségek vizsgálata. Ebből 29 területen volt az északi pocok jelenléte kimutatva, és több mint 300 egyed lett megfogva. A pozitív mintaterületek három aránylag izolált térségbe tömörültek – a Csiliz-patak környéke (elsősorban Csilizpatas és Csilizradvány határában), a Duna környékén (főként Nagykeszi és Csicsó közelében lévő láposok) és a Nyitra folyó néhai medre menti mocsaras területeken (leginkább Martos határában). Az északi pocok egyik legjelentősebb előfordulási helyének Szlovákiában a Csilizradvány mellett található zsombékos maradványai bizonyultak. 2013-ban a pockot kimutattuk a Duna ágrendszerének Bőstől nyugatra fekvő területén is, ahol korábbi feltételezések alapján a bősi vízerőmű működésének következtében a faj kipusztult.

 

A.2 Az északi pocok mehelyi alfajának populáció-ökológiai, genetikai variabilitás és élőhely-jelleg kutatása >>

A pozsonyi Comenius Egyetem Természettudományi Kara az északi pocok mehelyi alfajának genetikai, populáció-ökológiai és élőhely vizsgáló tanulmányán dolgozik. A szakmunka alapján lehetséges lesz meghatározni az egyes populációk genetikai változékonyságát, a kisebb populációk elszigeteltségének mértékét és az optimális élőhely mutatóit.

Előzetes mintavételek alapján ki lettek választva a hosszú távú ökológiai megfigyelésekre legalkalmasabb területek (zsombékosok Csilizradvány és Nagykeszi határában). Itt a fogás-jelölés-visszafogás módszerrel elevenfogó csapdázással történik a kutatás. Kiértékelésre kerül a populációk dinamikája, életkori összetétele, szaporodási kondíciója. A megfogott egyedektől szövetminta lesz véve, melyek molekuláris elemzése alapján értékelhető lesz a populációk izolációjának mértéke. Előzetes vizsgálatok az északi pocok négy genetikailag elszigetelt populáció-csoportját mutatták ki – Hollandiában, Ausztriában és Szlovákia területén. A negyedik populáció-csoportot szintén Szlovákia területén azonosították, de a többi szlovákiai pocok-populációtól elszigetelve a Duna és a bősi vízerőmű közti térségben található. A populáció rokon-viszonyát más, pl. magyarországi, pocok-populációkkal még további, részletes kutatásnak kell alávetni. Az északi pocok (Microtus eoconomus mehelyi) populációk megfigyelése folytatódott 2014-ben is. Rendszeres csapdahálózat segítségével visszafogásos módszerrel történt a populációk monitorozása. Figyelemreméltó eredményeket mutatott ki a DNA analízis, majd a Mantel teszt segítségével meg lett vizsgálva a genetikai és a földrajzi távolságok kölcsönös viszonya is.

>


A.3 Szaktanulmány kidolgozása a Csiliz-patak vízdinamikájának felújításáról, valamint a patak Bős – Csicsó közti vízrendszerének helyreállításáról >>>

A VÚVH (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet) szervezete 2010 és 2011-ben szaktanulmányt készített el, mely magába foglalta a vízdinamikai, topográfiai, numerikus, szimulációs és fizikális modellek, grafikonok és térképek kidolgozását. Ezek feltétlenül szükségesek a további munkálatok tervezéséhez, a projektdokumentációhoz és a Csiliz-patak revitalizációs intézkedéseinek a megvalósításához.

A hidrológiai felmérés magába foglalta a felszíni és felszín alatti vizek szintingadozásának mérését, a vízhozam megfigyelését különböző csapadék mennyiségek mellett és a Csiliz-patak, valamint vízelvezető csatornák, gátak és átereszek 63 kereszt-profiljának bemérését.

A Csiliz-patak felső és középső szakaszán a vízáramlás biztosítására két bújtató csatorna kiépítése lett tervbe véve. A bújtatók a patak más csatornákkal való keresztezésének helyén lesznek létrehozva. Továbbá, új kanyarulatos meder kialakítása is javasolva lett a patak betorkolásához a már létező csatornarendszerbe. A betervezett bújtatók működőképességének és optimális paramétereinek megítélésére 1:10 méretarányban fizikális modell lett megépítve. Ezen a modellen lettek végrehajtva a Csiliz-patak különböző vízállását szimuláló próbamérések. A tanulmányban identifikálva lett a víz áramlását gátoló két legfontosabb szakasz. Az első Csilizpatas község területén található a 22,1 fkm-en, ahol a meder feltöltődött a nád mentén felhalmozódott moszat- és hínárhordalékkal. A másik pont az Izsapi major mellett, Nagymegyer határában lelhető (13,1 fkm). A medret itt építkezési és kommunális hulladék illegális lerakója töltötte ki.

A Csilizradvány határában található zsombékos vízdinamikájának felújítása érdekében a Hani-kanális tiltójának rekonstrukciója és a Pirosági-csatornán (červený kanál) egy új duzzasztó gát felépítése lett javasolva. A műtárgyak teljes elzárásával elérhető lenne a lápos egész területének elárasztása néhányéves ciklusokban.

 A Csiliz-patak mentén, Csilizpatas község határában található egy másik mocsaras terület, mely szintén jelentős lelőhelye az északi pocoknak. Ezen a területen a megfelelő vízszint magassága szabályozható elzárással lesz bebiztosítva. Egyetemben a Csiliz-patak bújtató csatornájának (a Határ-kanálissal való keresztezés helyén) beállított duzzasztásával elérhető lesz a terület időszakos elárasztása is.

 A.4 Szaktanulmány kidolgozása az északi pocok számára jelentős mocsaras területek vízdinamikájának helyreállításához >>>

Az északi pocok jelenlegi elterjedésének feltérképezése alapján újabb területek lettek kiválasztva, ahol a faj életkörülményei javításra szorulnak. Konkrétan a „Dunajské trstiny”, „Číčovské luhy”, „Pohrebište”, „Alúvium Starej Nitry” és a „Listové jazero” Különleges Természetmegőrzési Területeken (KTT). A VÚVH szervezete ezeken a területeken felméréseket végez a felszíni és felszín alatti vizek állapotáról. Numerikus modellezés segítségével elemzi a vízszint megemelésének lehetőségeit úgy, hogy a már meglévő csatornahálózaton tiltók és átereszek rendszerének kiépítésével ideális feltételek alakuljanak ki a mocsaras területek fenntartásához.

A Levelesi-tó (Listové jazero) Különleges Természetmegőrzési Terület, mely Naszvad és Vágfüzes községek határában található, megfelelő vízdinamikájának helyreállítása érdekében lokális duzzasztó megépítése lett tervbe véve a Martosi-csatornán (Martovský kanál). A duzzasztó megfelelő szintre emeli a vizet a Vadásztvány kanálisban (Divý kanál) ahhoz, hogy az beáramoljon a bekötésen keresztül a Levelesi-tóba.

A martosi mocsaras (Martovská mokraď) vízellátásának javítására a Tátos-csatorna (kanál Tátoš) szintjének emelése van javasolva duzzasztó építésével.

Az Öreg-Nyitra ártéri lápjainak helyreállítására több lehetséges terv lett kidolgozva – a lezárt (feltöltött) Tátos-csatorna megnyitása és szabályozható zsilipek megépítése segítségével, az Öreg-Nyitra medréből beeresztő zsilipen keresztül vizet juttatni a mocsarakba, feltölteni a mocsarakat lecsapoló kanálisokat, vagy kisebb mélyedéseket létrehozni magas talajvízszintű helyeken, majd átfúrni a vízzáró agyagréteget, ez úton elárasztani a mocsarakat talajvízzel.

A Nagykeszi melletti Nádas (Dunajské trstiny) mocsárvilágának rehabilitálása a lecsapoló kanális (Tavarský kanál) keresztülzárásával lesz elérve. Hasonlóan van tervbe véve a Marcelháza melletti „Pohrebište“ mocsár felújítása is, ahol a kifolyó víz szintjének megfelelő szabályozásával lesz megakadályozva a láp kiszáradása.



A.5 Műszaki dokumentáció elkészítése a revitalizációs munkálatokhoz és a műszaki objektumok szerkezetéhez >>

Vízgazdálkodási műszaki építmények tervezésével foglalkozó szervezet elkészítette az építmény elhelyezési határozathoz, valamint az építkezési engedélyhez szükséges tervdokumentációt – két bújtató csatorna tervét (a Csiliz-patak és a Határ-kanális, ill. a Csiliz-patak és a Füzespuszta-Gellér-kanális kereszteződésének helyén), duzzasztó gát tervét a Pirosági-csatorna leágazásánál. Ez a műszaki dokumentáció a VÚVH és az SVP (Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat) közreműködésével lett kidolgozva. A kötelező engedélyek (építkezési és természetvédelmi engedélyek) megszerzését és az árvízvédelmi terv kidolgozását követően 2014 tavaszán megkezdődtek a Csiliz-patak rehabilitációs munkálatai. A további vizenyős területek felújítási tervei jelenleg előkészítés alatt vannak. Az UEV Dunajské trstiny területén fekvő nádas rehabilitációs munkálatainak technikai tervdokumentációja 2015 folyamán lett kidolgozva.

>
A.6 Szaktanulmány az alföldi rétek revitalizációjára és part menti növényzet kezelésére>>

A szaktanulmány keretén belül fel lettek térképezve az alföldi rétek felújítására alkalmas területek, valamint a nádasok revitalizálható térségei. Tartalmazza a kezelésre javasolt területek jelenlegi állapotának felmérését, növénytársulási értékeléseket, a rétek optimális kezelési tervét, a kaszálás legmegfelelőbb módszerét és a nádvágás újra bevezetésének lehetőségeit. A tanulmány elsősorban a „Čiližské močiare, Dunajské trstiny, Alúvium Starej Nitry” és a „Číčovské luhy” Különleges Természetmegőrzési Területekre összpontosít.

>

A.7  Szaktanulmány az északi pocok élőhelyeinek bikorridorokkal való összekötésére >>

A tanulmány alapvető célja volt feltérképezni azokat a területeket, ahol megfelelő biokorridorokkal össze lehet kötni az északi pocok jelenlegi, valamint a jövőben lehetséges előfordulási helyeit. A kialakított biokorridorok migrációs útvonalakat képeznek a lokális populációk számára, melyek kölcsönös kapcsolata így ismét felújul. Ez által lehetővé válik a genetikai információcsere, és a pocok számára eddig nem elérhető területek kolonizálása. A tanulmány felméri a biokorridorok kialakításának lehetőségeit a „Dunajské trstiny”, „Čiližské močiare” (a Csiliz-patak, Patas és Csilizradvány melletti területek), „Alúvium Starej Nitry” és a „Martovská mokraď” Különleges Természetmegőrzési Területeken. Ki lettek értékelve a honos fafajok kiültetésére alkalmas területek, valamint az északi pocok korridorokhoz kötődő ökológiai igényei és a migrációs útvonalak optimális vegetációja.

>