facebook youtube
sk | en | de | hu

Konkrét természetvédelmi aktivitások

C.1a A Csiliz-patak helyreállítása

Az északi pocok védelmével foglalkozó LIFE-projekt egyik legjelentősebb eleme a Csiliz-patak rehabilitációja, ami a meder egész hosszát érinti (33,5 km). A múltban a patak mentén számos mocsaras terület volt található. Többségüket lecsapolták, és szántófölddé alakították. A maradék néhányban a meliorációs és vízgazdálkodási beavatkozások következtében a vízszint jelentősen leapadt. A Csiliz-patak vízdinamikájának tervezett helyreállítása kedvező hatással lesz a környék hidrológiai feltételeire; a víz szintje eléri az 1950-1970-es évekből ismert állapotot, amikor az északi pocok itt még sokkal gyakoribb volt.

A Csiliz-patak a Duna menti síkság egyik utolsó természetes jellegű folyóvize. Meanderező partjai az északi pocok szlovákiai előfordulási területének központi részén kanyarognak, és természetes biokorridor szerepét töltik be. A múlt század során véghezvitt vízgazdálkodási és mezőgazdasági beavatkozások következtében azonban mára csupán a patak felső szakaszán maradt fenn a víz szabad áramlása. A patak vizének nagy mennyisége lecsapoló csatornákon keresztül el lett vezetve, s így a meder csaknem kétharmadnyi hossza kiszáradt, vagy csupán állóvíz található benne.

A VÚVH által kidolgozott tanulmány (A.3 projektelem) alapján, és több projekt-partner, kompetens hatóság és szervezet közreműködésével, a Csiliz-patak rehabilitációjának következő intézkedései lettek tervbe véve:

A Csiliz-patak és a Határ-kanális kereszteződésének helyén tervezett bújtató csatorna megépítése a patak revitalizációjának legjelentősebb és legigényesebb feladata. A Határ-kanális a 19. és 20. század fordulóján épült jelentős vízelvezető csatorna. A Csiliz-patakkal történő kereszteződése helyén 1938-ban bújtató csatornát építettek, minek segítségével a kanális vizét a patak medre alatt vezették át a túloldalra. Bizonyos idő elteltével azonban a bújtató átereszei berakódtak, s tisztításuk nem volt lehetséges. A 20. század 80-as éveiben a már működésképtelen bújtató mentén felszíni mederrel átkötötték a Határ-kanális vizeit. Ennek következtében a Csiliz-patak medre ketté lett szelve, és nagyjából 1 km-rel feljebb, a sodrás irányával szemben, a patak vize egyenesen a Határ-kanálisba lett vezetve. A projekt keretén belül kidolgozott legújabb tervek alapján a régi bújtató el lesz távolítva, és helyén egy új bújtató csatorna lesz üzembe helyezve. Az új bújtató a Csiliz-patak medrét fogja átkötni a Határ-kanális alatt. Ezt követően a patak vize ismét vissza lesz terelve eredeti medrébe. Az eldugult, működésképtelen bujtatót 2014 áprilisában eltávolították. Az új bujtató csatorna építkezési munkálatai 2016 július végén megkezdődtek. A munkák tartama 2016 októberéig (beleértve) van tervezve.

A következő hely, ahol a Csiliz-patak medre másodszor is megszakad, a Füzespuszta-Gellér összekötő kanálissal történő kereszteződés pontja. Itt egy átereszen keresztül el van vezetve a patak maradék vize, melyet már csupán az esővíz táplál, a Füzespuszta-Gellér kanálisba. A patak eme keresztezés alatti szakasza ma teljes mértékben lefolyásmentes. Hogy ismét folyó víz jusson a patak 5 km hosszú alsó szakaszába, a Füzespuszta-Gellér kanális alatt 2016 júliusában el lett helyezve egy másik bújtató csatorna. Jelenleg még folynak a terepmunkálatok a bujtató építésén.

A 18. század végéig a Csiliz-patak egyenesen a Dunába torkolt, 1798-tól pedig a Csicsói-holtágba (Szakajtásba) ömlött. 1860-ban ide zsilipet építettek. A meliorációs csatornarendszer kiépítését követően 1960-ban a patak alsó szakaszát teljesen leválasztották, így az egészen víz nélkül maradt. A Csiliz-patak rehabilitációjának előkészítő mérései alapján nem lehet a patak torkolatát egyenesen rákötni a szomszédos Lioni-kanálisra (Lyonský kanál). Nem teszi ezt lehetővé a két víz mederviszonyának magas szintkülönbsége. Az összekötés következtében a patak vize olyan mértékben megemelkedne, hogy az áramlás iránya visszafordulna. Megoldásként Csicsó község határában egy új 1,8 km hosszú kanyargós meder kiépítése lett javasolva, melyen keresztül a Csiliz-patak a Csicsó-Gellér kanálisba torkolna.

A Csiliz-patak felújítása érdekében szükséges kitisztítani a meder benőtt és különböző úton feltöltött szakaszait (pl. Bősön, Csilizpatason, Csilizradványnál). Ezen a téren a legjelentősebb munkák 2012-ben zajlottak, amikor a BROZ Nagymegyer önkormányzatával együttműködve felszámolt egy a patak medrét kitöltő illegális hulladéklerakót. A lerakó az Izsapi major közelében Nagymegyer közigazgatási területén volt található, és a patak mintegy 650 m hosszú mederszakaszát gátolta. Nagyjából 300 tonnányi kommunális és építkezési hulladék lett innét eltávolítva. A munkálatok 2014 tavaszán folytatódtak, amikor Csilizpatason ki lett tisztítva a patak 250 m hosszú náddal, iszappal és hulladékkal teli szakasza.

A Csiliz-patak menti mocsaras területek revitalizációja két térségre összpontosít – egy nádas Csilizpatas mellett és a Csilizradvány szomszédságában található néhai zsombékos. Mindkét terület fontos élőfordulási helye az északi pocoknak. A Patas melletti nádas vízdinamikájára kihatással lesz a Határ-kanálison tervezett bújtató csatorna megépítése. A bújtató nem csak a Csiliz-patak vízfolyását teszi majd lehetővé, hanem mozgatható gátrendszernek köszönhetően a nádas vízszintjét is megemelheti. A Csilizradványi zsombékos vízdinamikájának revitalizációja a Hani-kanálison a már meglévő, de jelenleg működésképtelen, tiltók helyreállításával fog történni. Ezzel egyetemben egy új tiltó is megépítésre kerül a Pirosági-csatorna leágazásánál. Az így kialakított és felújított vízügyi műelemek segítségével visszafogható lesz az esős időszakokban felgyülemlett vízmennyiség, illetve hatékonyan szabályozható lesz a vízszint. A revitalizációs munkálatok 2014 tavaszán kezdődtek meg a Pirosági-csatorna tiltójának építésével. A vízgazdálkodási műtárgy megépítése óta (2014 nyara) a láprét rendszeres monitorozás alatt áll. A megfigyeléseket a projekt egyik partner-szervezete végzi - Vízgazdálkodási Kutató Intézet (Výskumný ústav vodného hospodárstva) (E.2 projekt-elem). A tiltó működtetése által felújított láprét jelenlegi kiterjedése 82,5 ha.


C.1b A Csiliz-patak környéki revitalizált területek besorolása a NATURA 2000 Hálózatba

A Csiliz-patak és a szomszédos térségek csupán részben elemei a NATURA 2000 hálózatnak. Több terület, amelyet a projekt tevékenysége érinteni fog, ma még nem tartozik ebbe a hálózatba. A tervezett természetvédelmi intézkedések sikeres realizálását követően azonban NATURA 2000-es területekké lesznek nyilvánítva

Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériuma jóváhagyási kérvényt nyújtott be az Európai Bizottsághoz a különleges természetmegőrzési területek nemzeti listájának kiegészítése ügyében. A 97 új vagy módosított természetmegőrzési terület közé be lett sorolva a „Čiližské močiare” Különleges Természetmegőrzési Terület is (kód SKUEV1227). A javasolt terület a már meglévő „Čiližské močiare” KTT (SKUEV0227) területi kiegészítése lesz, mely magába foglalja a Csiliz-patak középső szakaszát, valamint a Csilizradvány mellett fekvő néhai zsombékos térségét is. Ezáltal a védett terület kiterjedése 329,58 hektárnyi területtel növekszik (a mai kiterjedés 61,48 ha), és 6 község határát fogja érinteni (Csicsó, Csilizradvány, Izsap, Kulcsod, Csilizpatas, Bős és Nagymegyer).


C.2 Csicsó-Bős környéki mocsarasok helyreállítása

A vízgazdálkodási beavatkozások széles sora és az utóbbi 50 évben a tájmódosító gazdasági ágazatokban végbement változások következtében az északi pocok életkörülményei lényegesen leromlottak. A legjelentősebb következményekkel a Csiliz-patak árvízvédelmi töltéssel való lezárása járt. Ezzel a lezárással a patak elvesztette közvetlen kapcsolatát a Csicsói mocsarakkal (Číčovské mokrade), ahová eredetileg torkolt. Nem kevésbé jelentős beavatkozás volt a Hámi nádason keresztül vezető csatorna kiépítése, valamint a mocsarak átalakítása halastavakká és szántóföldekké.

A Csicsói mocsarak térségében 2013-ban megkezdődtek a revitalizációs tevékenységek, pontosabban a Hámi nádas 46,5 hektárnyi területén. A már meglévő vízelvezető csatornán fel lett újítva, és működésbe helyezve egy tiltó, ami fenntartja a megfelelő vízszintet a nádasban.

A Hami nádas (Hamské tŕstie; UEV Číčovské luhy) rehabilitációs munkálatai tovább folytatódtak 2015 folyamán is – a lecsapoló csatorna átrekesztésével felújításra került további 31,1 hektárnyi terület. Láposokból, sekélyvizes ingoványokból, nádasokból és sásrétekből álló mocsaras élőhely 24,8 hektárnyi területen lett revitalizálva. A felújított részeket korábban a szomszédos erdőkben kitermelt faanyag lerakására használták. A Csicsó – Bős régióban 2014 folyamán megkezdődött további vizenyős élőhelyek felújítása is: Vajka (24,3 ha), Baka 1 (14,2 ha), Baka 2 (3,7 ha), Baka 3 (1,7 ha), Csicsó 2 (6,22 ha), Baka 4 (3,1 ha), Baka 5 (1,7 ha) Baka 6 (2,71 ha) és Baka 7 (6,2 ha). A projekt kezdete óta a régióban összesen 166,23 hektárnyi élőhely lett rehabilitálva. Ez a célfaj számára 16 hektárral több mocsaras területet jelent, mint amennyit tervbe vettünk a projekt elején.


C.3 Az északi pocok számára fontosabb mocsaras terület revitalizációja >>>

Az északi pocok elterjedésének és populációszintjének monitorozása alapján (A.1 projektelem) ki lettek választva további területek, melyeken a pockok életkörülményei feltétlenül javításra szorulnak. Vízügyi mérések alapján (A.4 projektelem) fel lettek becsülve a vízdinamikai viszonyok és azok lehetséges javítása. A mocsaras területek felújítására irányuló intézkedések elsősorban kisebb vízügyi művek (tiltók, átereszek) létrehozását vagy helyreállítását jelentik a helyi meliorációs csatornákon. Ezek segítségével a mocsarakban visszatartható a csapadékos időszakokban felgyülemlett vízmennyiség. Az átereszek pedig lehetővé teszik a vízszint aktív szabályozását. Az A.4 projektelem keretein belül meg lettek vizsgálva a Levelesi-tó (Listové jazero) (Naszvad és Vágfüzes közigazgatási területe), „Martovská mokraď“, „Alúvium Starej Nitry“ (Martos közigazgatási területei), „Pohrebište” (Marcelháza közigazgatási területe) és a „Dunajské trstiny” (Nagykeszi közigazgatási területe) térségek revitalizációs tervei. Jelenleg tárgyalások folynak az egyes területek érintett parcelláinak tulajdonosaival és gazdálkodóival, hogy milyen mértékben lesz lehetséges a tervezett beavatkozásokat a gyakorlatban is véghezvinni.

Az UEV Alúvium Starej Nitry közösségi jelentőségű terület térségében 2015 folyamán sikeresen fel lett újítva egy nedves élőhely. Mindez a helyi mezőgazdasági egyesület és a terület többségi tulajdonosának közreműködésével került megvalósításra. Ez úton 9,8 hektárnyi nedves rét és nádas lett kialakítva. További 48,6 hektárnyi vizenyős élőhelyet újítottunk meg tiltó felállításával a területet lecsapoló csatorna medrében. A Nagykeszi melletti Nádas (UEV Dunajské trstiny) déli térségében a mocsarat lecsapoló csatornán (Tavarský kanál) 2015 végén egy új zárómű lett megépítve. Ez hatékonyan visszatartja a felszíni vizet, így lényegesen javítja az élőhely vízellátását. A zárómű működtetésével a terület déli részén 108,9 hektárnyi terület újult fel. Az északi oldalon 18,7 ha terület vízellátása javult a levezető csatornán megépített duzzasztóküszöbnek köszönhetően. A Marcelháza melletti „Pohrebište“ mocsár 47,5 hektárnyi területen lett felújítva a levezetőcsatorna tiltóinak helyreállításával, és egy duzzasztóküszöb megépítésével. Martos határában fekvő mocsaras (Martovská mokraď) 33,6 hektárnyi területének vízdinamikája szintén rehabilitálásra került a lecsapoló csatorna tiltóinak rendbe hozásával.

A projekt folyamán az északi pocok előfordulási helyén 267,1 hektárnyi területen újítottunk fel kiszáradt mocsarakat, vagy állítottuk helyre a még meglévő láposok vízellátását. Ez 21 hektárral több, mint az eredeti terv.


C.4 Füves területek felújítása

A rétek és legelők a múltban gyakori elemei voltak a Duna menti síkság tájképének. Elsősorban magas talajvízszintű, szántóföldnek alkalmatlan helyeken voltak találhatók. Ilyen területek a mocsarak környékén voltak a leggyakoribbak, és az északi pocok fontos élőhelyeit képezték. A vízelvezető rendszerek és talajrekultivációs munkák következtében azonban a legtöbb hasonló biotópus át lett alakítva intenzíven megmunkált mezőgazdasági területté.

A füves területek felújítása magába foglalja a szántók és mocsarak szélén található elhanyagolt szegélyek kaszálását. Itt gyakran csak az özönnövényzet burjánzik. Továbbá, tervbe van véve bizonyos szántók tartós elfüvesítése és rendszeres kaszálása legalább 100 hektárnyi területen. A rétek felújítása a pocok előfordulási térségébe összpontosul, ahol javítani kívánja a célfaj életkörülményeit és terjeszkedési lehetőségeit. A projekt tevékenységén belül 2011 és 2012-ben 11,3 hektárnyi rét volt lekaszálva két különleges természetmegőrzési területen („Dunajské trstiny” – 6,3 ha; „Šúr” – 5 ha). Csilizradvány szomszédságában a „Čiližské močiare” KTT (SKUE1227) térségében 2012 folyamán 16,2 hektárnyi területen megkezdődtek az elfüvesítési munkálatok, 2013-ban pedig további 6,2 hektáron folytattuk a telepítést. Ezek a rétek azelőtt szántóföldnek voltak használva. A C.1a projektelem keretein belül tervezett tiltó (Pirosági-csatornán) megépítése után időszakosan elöntésre fognak kerülni. Az így elfüvesített területek tehát kibővítik az északi pocok mehelyi alfajának egyik legjelentősebb élőhelyének kiterjedését. A gyepek többször le lettek kaszálva, de nem nagyterületi módszerrel, hanem sávokban úgy, hogy a növényzet egy része kaszálatlanul maradt. Itt menedékre találtak a területen élő pockok, míg a lekaszált részeken is felcseperedik a növényzet. Mulcsozással és kaszálással felújítottunk 4,9 hektárnyi benőtt lápot a Duna menti ártérben és 12,6 ha nedves rétet Csilizradvány mellett

Később a 2014/2015-ös évadban további rétek lettek felújítva – 26,2 ha Csicsónál (UEV Číčovské luhy), 8 ha a Duna menti ártér területén (UEV Dunajské luhy), Martos mellett pedig 6,5 ha (UEV Alúvium Starej Nitry) és 11,6 ha (v UEV Martovská mokraď). A felújítási munkálatok magukba foglalták a kaszálást, mulcsozást, valamint az új gyepes növényzet telepítését.

Összesen 100,5 ha nedves rétet revitalizáltunk, mint az északi pocok jelentős élőhelyeit.


C.5 Nádasok kezelésének újra bevezetése

Az északi pocok élőhelyeinek többsége az aktív inundációs területeken kívülre esik, így az itt fokozatosan felhalmozódó nád hozzájárul a mocsarak gyors feltöltődéséhez. Ez a folyamat hosszútávon a terület kiszáradását okozza. A nád kaszálása és letakarítása tehát hasznos a mocsárvilág fenntartása szempontjából.

Az első kaszálás során 2011 és 2012 fordulóján a „Dunajské trstiny” KTT területén 13 hektárnyi nád lett kitermelve. A nádkaszálás télen történik, a madarak fészkelési időszakán kívül. A kaszált területeken bizonyos távolságokban nádsávok vannak fennhagyva, hogy menedékül szolgáljanak az itt élő madaraknak, kisemlősöknek. 2012/2013 telén folytatjuk a nádkaszálást 38,1 hektáron, 2013/2014 telán pedig 86,11 hektárnyi területen a „Dunajské trstiny” és a „Číčovské luhy” KTT térségében. A projekt célja 150 ha nád lekaszálása és eltávolítása.

A korábbi években lekaszált területeket a 2014/2015-ös tél folyamán ismét kitermelték – "Dunajské trstiny" KTT (UEV), "Číčovské luhy" KTT (UEV). További két új területen is megvalósult a nádkaszálás – "Čiližské močiare" KTT (5,4 ha és 6,3 ha), "Dunajské trstiny" KTT területének egy eddig még nem kaszált része (6 ha). 2015/2016 telén folytatódott a nádkaszálás a "Dunajské trstiny" KTT (UEV) és a "Číčovské luhy" KTT (UEV) területén. A projekt folyamán összesen 155,48 hektárnyi területen lett felújítva a nádkitermelés.

C.6 Biokorridorok kialakítása az északi pocok előfordulási helyei között

A szántóföldek akadályt képeznek az északi pocok terjedése és a populációk genetikai információcseréje számára. Ennek következménye, hogy az intenzíven megművelt mezőgazdasági tájban a pocok élettere erősen fragmentálódott kisebb, izolált populációkat képezve. Ez a jelenség a genetikai deformációkhoz vezethet, ami végső soron az északi pocok mehelyi alfajának kipusztulását eredményezheti.

A patakpartok, terepmélyedések, régi folyómedrek mentén honos fák és bokrok kiültetésével, illetve füves sávok kialakításával, létrehozunk legalább 10 500 m biokorridort. Ezek az ökológiai folyosók összekötik az északi pocok izolált populációit, s így lehetővé teszik azok genetikai információcseréjét, valamint az estleges új életterek kolonizálását/rekolonizálását.

A biokorridorok telepítése 2013 őszén kezdődött a pocok jelentős előfordulási helyén Csilizradvány mellett. A kitelepített korridor hossza 1 km, és sávos alakulatban 13 őshonos, nedvesség kedvelő fa és cserjefajt ültettünk ki (pl. fűz, nyár, som, zselnicemeggy, berkenye, galagonya). összesen 500 egyed lett kiültetve.

A biokorridorokról kidolgozott szaktanulmány javaslatai alapján további különleges természetmegőrzési területeken (KTT) lettek kitelepítve új ökofolyosók a 2014/2015-ös évad folyamán: „Čiližské močiare” KTT (350 facsemete 1,4 km hosszú szakaszon, valamint közvetlenül a Csiliz patak mentén 250 m hosszú szakaszon); „Dunajské trstiny” KTT (1,5 km hosszú 370 facsemetéből álló ökofolyosó); „Dunajské luhy” KTT (2000 facsemetéből 4 km-nyi biokorridor); "Číčovské luhy" KTT (2,5 km-nyi biokorridor).