Negatív hatások
Számos negatív tényez? hatással van a Duna környékének min?ségére.1. A folyó szabályozása.
Az elmúlt 200 évben a Duna figyelemmel kísért szakaszán jelent?s változások következtek be. A f? célja ezeknek a változásoknak a hajózás feltételeinek javítása és az árvízvédelem volt. Az eredetileg összefügg? nagy ártéri területet árvízvédelmi gátakkal választották szét kisebb ártéri területekre a f? meder hosszúságában és nagy területekre rendszeres áradás nélkül. A változások eredményeként az új ártéri zónán kívüli terület kikerült az árhullámok közvetlen hatásai alól, ugyanakkor az új árterület zónájában ez a hatás megsokszorozódott. Az árvízvédelmi gátak építésével a folyó f? medrének partjait sziklás k?zettel er?sítették meg, a folyóból nagy mennyiség? kavicsot kotortak ki, és ez számos mellékágat elzárt a folyó f? medrét?l. Ennek hatására az eredetileg folyó Duna-ágak egész évben álló vizekké váltak, a folyó partjai stabilak, és a természetes szedimentáció hatására nem keletkeznek új ágak, miközben a létez? folyóágak területe fokozatosan zsugorodik. A korlátozott dinamikus folyamatok több eredeti biotópok típus csökkenéséhez vezettek, például sekély vízterületek, kavicsos parti részek, vagy meredek partok.
2. A vízfelszín változásai.
A különböz? aktivitások következtében a projektterület bizonyos részeiben változások következtek be az átlagos vízfelszín magasságában (inkább csökkenésében). Ez az érintett területek lokális kiszáradásához vezetett. E változás hatása legjobban a legvizeny?sebb ártéri erd?kben és a sekély vízzel borított területeken mutatkozott meg. Néhány esetben ez ahhoz vezetett, hogy a nagy folyóágak és mocsarak felszínivíz-utánpótlás nélkül maradtak. Azután ezeken a területeken átfogó lokális vízinövényzet- és álla-elhullás következett be.
3. A vízfelszín megváltozott dinamikája.
A projektterület bizonyos szakaszain vagy területein a vízrezsim mesterségesen ellen?rzött. Ez az ellen?rzött vízrezsim ökológiai szempontból gyakran nem kívánatos. A vízfelszín szabályozásának m?szaki létesítményeire létrehozott vízmenedzsment manipulációs szabályai stabil vízfelszín (vagy néhány magasságot, például egyet a vegetációs id?szakában és másikat téli id?szakban) kialakuláshoz vezetnek . Az ártéri területeken eredetileg változó vízfelszín napjainkban er?sen szabályozott, aminek következtében az ideiglenes vízfelszín? területek, vagy a zátonyok jelent?sen csökkentek. A mesterségesen fenntartott stabil felszín további következménye a vízi növényzet túlzott növekedése és a vegetáció nélküli sekély területek csökkenése.
4. A táplálék hiánya a zoofág madárfajok számára.
Több állatcsoport jelent?sen redukálódott a projektterület néhány részében. Ezek többnyire az ideiglenes vízterületek lakói. Azaz a halak, a kétélt?ek és a gerinctelenek a legjobban érintett állatok. Az említett állatcsoportok fontos táplálékbázisát képezik különböz? madárfajok számára (például Haliaeetus albicilla, Milvus migrans, Nycticorax nycticorax, Egretta garzetta, Ixobrychus minutus, Ardea purpurea). Ezenkívül vannak itt további jellegzetes indokok is: a legfontosabb közé tartoznak a korlát hatásai, amelyek gátolják a halak rendszeres vonulását.
5. Erd?gazdálkodás.
Az erd?gazdálkodás az utóbbi évtizedekben nagyon intenzív volt a projekt területén (és manapság is az néhány kerületben). Az állapot következményeképpen az id?sebb fák létszáma csökkent a projekt területén, mi több, nagy területeken a természetesen el?forduló fafajták hiányoznak. Ez a hiány több állatfaj létszámának csökkenéséhez vezetett, és magába foglalja több madárfaj fészkelési lehet?ségének csökkenését is.
6. A mez?k hagyományos kihasználásának elhagyása.
A múltban az ártéri terület nagy részét legeltetésre, kaszálásra és szénagy?jtésre használták. A hosszútávú extenzív legeltetés és gazdaságmenedzsment lehet?vé tette az egyedülálló gazdag biotópok mozaikjának létrejöttét. Az extenzív módon használt mez?k elhagyatottak lettek az elmúlt évtizedekben, és többnyire szántófölddé, euro-amerikai nyárfaültetvényekké alakították vagy kihasználatlanul hagyták. A kihasználatlan mez?ket többnyire valamelyik invazív neofit növényfajta (például Solidago spp.) n?tte be.
7. Érzékeny fajok túlzott zavarása.
Bizonyos eml?sfajok, f?kép a nagy madarak rendkívül érzékenyek arra, ha az ember közel van a fészkelési területekhez. A sikertelen fészkel? rendszerint vagy elhagyja a területet, vagy abbahagyja fészkelését. Olyan esetek is el?fordultak, hogy a fészkelési terület elhagyása az ember jelenlétének következtében történt. A projektterület nagyobb részét a Duna folyó hosszúságában elnyúló sz?k sáv alkotja. Ennek szélessége többnyire nem haladja meg a néhány száz métert. Ráadásul a projektterület nagy részén s?r? erdei úthálózat, hidak és járdák vannak (amelyek gyakran illegálisak). A projektterület nagy része így könnyen megközelíthet?, méghozzá autóval. Annak ellenére, hogy ezek a zavaró hatások a veszélyeztetett madárfajok fészkelésének f? akadályai (pld. Haliaeetus albicilla, Ciconia nigra, Milvus migrans), a természetvédelmi hivatalok ezt soha nem vették figyelembe. A terület könny? hozzáférhet?sége az illegális aktivitásokat is serkenti, mint például az orvvadászatot, a nem engedélyezett táborok építését és nagy mennyiség? hulladék hátrahagyását, amely csapdákat alkot bizonyos madárfajok számára (pld. hálók, madzagok, stb.).
8. Kevés tudományos adat.
Ha létezik reális kockázat a lokálisan veszélyeztetett állatfajok kipusztulására, akkor prioritásokra lenne szükség az ilyen fajok megóvására és ehhez hiteles tudományos adatokra van szükség. Ám az intenzív helyzetmonitoringot csak néhány kiválasztott állatfaj (csoportok) és a projektterület kiválasztott kerületeiben végezték el. Hosszútávú megfigyelések inkább csak kivételnek számítanak. Ez más típusú adatra is vonatkozik (pld. hidrológiai), amely a terület optimális védelméhez nélkülözhetetlen. Ezekb?l az adatokból is kevés áll rendelkezésre.
9. A hivatalok, döntéshozó szervek és a nyilvánosság tudathiánya.
Az államigazgatási szervek képvisel?i nem rendelkeznek a szükséges információval az ártéri területek alternatív biotópjai menedzsmentjének lehet?ségeir?l. Ha van is elegend? információjuk, gyakorlati tapasztalatuk és know-how-juk hiányos. Az államigazgatás érdektelensége a nem fenntartható vagy nem megfelel? menedzsment alkalmazásában tükröz?dik, ami aztán nagy hatással van az egész projektterület biotópjaira és a fajok sokaságára. A nyilvánosság nem kielégít? tudatának ugyan nincs közvetlen hatása a biotópokra vagy fajokra, de nélküle nem lehet megérteni az ártéri biotópok és biodiverzitásuk fontosságát, védelmük szükségességét. Így nem támogathatják az elkerülhetetlen védelmi intézkedéseket, amelyek el kell fogadni (pl. különböz? természetvédelmi projektek megvalósítása, hatékonyabb menedzsment-eljárások bevezetése, a védett területek b?vítése).
