C – Konkrét természetvédelmi beavatkozások
C.1 aktivitás: Az Isztragov mocsár felújításaFelel?s partner: Szlovák Állami Vízgazdálkodási Vállalat - Vodohospodárska výstavba, ?. p.
A mocsár rehabilitálásának helyszíni munkáit 2012-ben indítottuk. Az Isztrága- mocsár vízzel való táplálása érdekében az elvezető csatornából a kivezetéseket kijavítottuk és megnyitottuk. A nagyerdei és a faluszigeti holtágakhoz vezető csatornákat megtisztítottuk, a hiányzó csatornaszakaszokat pedig kiástuk. Az Isztrága- mocsár régi Duna-mederbe vezető kivezetésénél egy gát kialakítására került sor, amely megakadályozza, hogy a mocsárba juttatott víz visszafolyjon a Dunába. A nagyerdei holtágba vezetett víz azonnal kifejtette hatását (lásd a következő oldalt), valamivel kisebb hatása volt azonban az Isztrága-mocsárra, ahová a víz már csak korlátozott mennyiségben és időszakokban jutott el. Emiatt további intézkedésekre került sor, amelyek egyrészt az elvezető csatornában lévő víz szintjének emelését, másrészt a faluszigeti holtágba vezető csatorna kavicsos aljának tömítését, vízzáróbbá tételét célozták; ezeknek köszönhetően a rendszerbe több víz jut, kevesebb veszteséggel. 2014-től az Isztrága mellékág legalábbis a vegetációs időszak nagy részében vízhezut, de ezen kívül is, rövidebb időszakokra, a mocsarat rendszeresen víz árasztja el. A területen újra megjelent néhány vízinövény- és állatfaj, pl. több kétéltű faj is szaporodni kezdett. A mellékágakban ismét megtelepedett néhány kevésbé igényes madárfaj, mint pl. a tőkés réce, szürke gém, nagy kócsag, jégmadár, de látogatja a környéket a ritka fekete gólya is.
C.2 aktivitás: A Görbés dunai holtágrendszer felújítása
Felel?s partner: Szlovák Állami Vízgazdálkodási Vállalat - Vodohospodárska výstavba, ?. p.
Duna szlovákiai oldalán a legnagyobb ártéri rétek a Nagyléli-szigeten maradtak fenn. A 21. század elején a gazdálkodás ezeken a réteken is már csak minimális volt. Ezért a projekt fi gyelme erre a területre összpontosult. Hetven egyedből álló gulya, 100 juh, 20 kecske és 8 hucul ló legeltetésével ismét beindítottuk a területkezelést. Mobil villanypásztoros rendszerrel van irányítva a legelés. Az elhanyagolt és lepusztult rétek helyreállítására a legalkalmasabb a szarvasmarhák legeltetése. A juhnyáj és a lovak pedig kitűnő munkát végeznek a már felújított legelőrészek alacsony növényzetének fenntartásában. Már a legeltetés első évében (2009) látható volta változás. A helyenként két méter magas gyomnövényekkel benőtt területeket a szarvasmarhák rövid időn belül alacsony növényzetű gyepes területekké alakították. A jószág hatékonyan „kaszál“ az egyenetlen vagy vizenyős terepen is. Ezt a munkát gépekkel nem lehetséges elvégezni. A többéves legeltetés során a jószág lényegében teljesen visszaszorította az özönfajok összefüggő telepeit, főleg az aranyvessző növényzetét. A rendszeresen kezeltréteken és legelőkön láthatóan jobban fejlődnek és terjednek a ritka és védett növényfajok, mint a réti iszalag vagy a nyári tőzike.A legeltetést később kiegészítette az özönfajú fák és bokrok marógépes eltávolítása, valamint a kivágott egyedek fi atal sarjainak mulcsozása. Nagykeszi és Csicsó községek határában húszhektárnyi szántóföld lett elgyepesítve honos fajú növények magvainak vetésével. Idegenhonos özönfajú fák eltávolításával, és a legeltetési infrastruktúra támogatásával javítottuk a Duna menti legelők állapotát Izsa és Dunaszeg községek határában. A tevékenységekbe bekapcsolódtak a helyi területgazdák is. A projekt tartama alatt közel 200 hektárnyi területen újítottuk fel az ártéri rétek és legelők világát. A vízgazdászok támogatásával a projektterület magyarországi részén megkezdődött a szarvasmarha-legeltetés az árvízvédelm töltések és azok védelmi zónájának térségében is (projekten kívül). A legelés jótékony hatással van a gyepes növényzet minőségi és szerkezeti fejlődésére, valamint csökkenti a kaszálásra és mulcsozásra fordított költségeket.
C.3 aktivitás: Halátjáró megépítése a Duna ágrendszerének két stratégiai helyén
Felel?s partner: Szlovák Állami Vízgazdálkodási Vállalat - Vodohospodárska výstavba, ?. p.
2014-ben egy néhány kilométeres ökofolyosó kialakítására került sor. Három helyen a különálló ágakat összekötő új csatornák lettek kiásva, egy további csatorna kimélyítésre és kiszélesítésre került, négy helyen pedig a csatorna és az erdei utak kereszteződéseinél 2 méteres csatornaátvezető keretek kerültek elhelyezésre. Az ökofolyosót a halak azonnal használatba vették, az átfolyó vízmennyiségnek köszönhetően pedig javult a kis mellékágak és mocsarak vízellátása. A megújított élőhelyekre a halakon kívül a madarak is reagáltak – négy jégmadárpár költ itt, valamint fekete gólyák és kis kócsagok is látogatják a területet.
C.4 aktivitás: Néhány kiszáradt és elvágott folyóág felújítása
Felel?s partner: Szlovák Állami Vízépítészeti Vállalat - Vodohospodárska výstavba, ?. p.
A Duna ágrendszerében az akadályok eltávolítása javítaná a vízjárást és hat helyen pedig az ágrendszer egyes részei átjárhatóvá válnának. A megemelkedett vízszintnek köszönhet?en élettel telnek meg a kiszáradt sekély mocsarak, a kisebb folyóágak és természetes csatornák.
A Duna ágrendszerének felújításával új táplálék biotópokat alakítunk ki a jégmadár Alcedo atthis, a fekete gólya Ciconia nigra, a réti sas Haliaeetus albicilla és a barna kánya Milvus migrans számára.
Legalább 2,5 km folyóág újbóli összekötését tervezzük, amivel legalább 18 ha mocsárterületet újítunk fel. Egyben a vízi él?lények vonulását gátoló akadályokat is eltávolítjuk. Feltételezzük, hogy megn? a halak és kétélt?ek száma, ami a megcélzott madárfajok alaptápláléka.
2013-2014 során az összes mesterséges akadály eltávolításra került. A természetvédelmi terület sokkal természetesebb jelleget öltött, mivel a mellékágak és vizenyős területek rendszerét már nem szabdalják beton, ill. kavicsgátak, sem kaviccsal felszórt utak. Közvetlenül a munkálatok befejezését követően a mellékágat az áradások szemmel láthatóan átmosták, eltüntetve a nagy mennyiségű felhalmozódott hordalékot. A természetvédelmi terület belső részeiben teljesen megszűnt a járművek korábban gyakori, illegális mozgása, a terület félreeső részein már ritkábban látni látogatót, egyfajta nyugalmi zóna jött létre, ahol előszeretettel tartózkodik számos zavarásra érzékeny madárfaj. Várható, hogy ezek fokozatosan költeni is kezdenek majd.
A fenti projektelemet 2013-ban az erdészek hozzájárulásával elindítottuk és megvalósítottuk. A Rétisas-szigetre több mint 20 évig tartó várakozás után ismét víz került. Számos terepmélyedés tartósan, ill. időszakosan víz alá került. Bár az eredeti vegetáció megújulására több időre van szükség, a területen a revitalizációt követően azonnal megjelentek a vízimadarak – rendszeresen vadászik itt a fekete gólya, fészkel a jégmadár, de a szürke gém és a tőkés réce is látogatja a területet. A szigeten több kétéltűfaj is ismét szaporodni kezdett.
C.5 aktivitás: A Duna medvei ágrendszere átfolyásának megvalósítása
Felel?s partner: BROZ
Az említett munkálatok 2012-ben valósultak meg. A mesterségesen kialakított mederszakasz eredeti állapotban egyenes partú csatorna képét mutatta. Röviddel a munkák befejezése után (2012 végén) a csatornán átfolyó víz mennyisége erősen megnőtt, ami gyors laterális medermosást váltott ki. Ez a jelenség többször megismétlődött 2013 első felében is, minek végeredménye a meder természetes kiszélesedése lett az eredetileg tervezett 30 méteres szélességre. A csatorna egyenes partvonala pedig enyhén kanyarulóvá vált. A jelenség egyik nem kívánt következménye, hogy a partokból kimosott talajanyag az oldalág szélesebb részein lerakódott megemelve a mederfeneket. Alacsony és közepes vízállásnál ez a hordalékkúp akadályt jelentett a vízfolyásnak, ezért a későbbiekben ki lett kotorva. A természetes erózió és mederformáló folyamatok az oldalág eredeti medrének térségében zajlottak le, a szomszédos parcellákat nem veszélyeztették. Az erózió továbbterjedését a megnyitott orkolat térségébe megakadályozták az erre a célra kihelyezett preventív terméskő-deponátok. Figyelemre méltó, hogy 2013 júniusában a Duna vízhozama Medvénél meghaladta a 10 200 m3s-1-t, tehát túllépte az ún. százéves vízhozam szintjét. Ennek ellenére az áradás nem volt nagyobb hatással az oldalág medervonalára. A következő években (2014-15) szintén nem történt jelentős változás a partvonalban, a mederszakasz stabilizálódott. A felújult vízfolyás azonnali hatást gyakorolt a növényzetre és az állatokra. Közvetlenül az átkötés követő évben (2013 folyamán) ismét fészkelni kezdtek itt a jégmadarak. Költő helynek két újonnan kimosott meredek partfalat választottak. Alacsonyabb vízszint mellett kitűnő táplálékszerzési lehetőségekre is találnak a kristálytiszta vizű medermosásokban, melyeket az áramló víz alakított ki. A térségbe jár vadászni a Duna mentén csökkenő állományú fekete gólya is. A folyóvizű oldalágat, természetesen, azonnal benépesítették a sodráskedvelő halfajok, melyek bizonyos időszakokban itt kedvező életfeltételekre és ívóhelyekre is találnak. Az oldalág rehabilitálásának következő pozitív hatása, hogy a megnyitás közelében kialakult sekélyvizű kavicspadokon beindult a puhafás fűz-nyár ligeterdők természetes felújuló folyamata.
C. 6 aktivitás: A nagyléli holtág ágrendszere átfolyásának biztosításaFelel?s partner: BROZ
A tervezett beavatkozások 2013-2015 között kerültek megvalósításra. Az oldalágba a víz egy 100 m széles műtárgyon keresztül jut be. A medret átszelő út egy részén pedig híd lett felépítve, mely lehetővé teszi a víz zavartalan áramlását a torkolat felé, s egyben a látogatók és az erdőgazdászok bejárását is a szigetre. A megépített híd alatt a víz három nyíláson keresztül folyik, melyek szélessége 15 m, magassága pedig meghaladja a 4 m-t. A két eredeti áteresztő cső átmérője csupán 2 m volt. Mindkét torkolati végződésen el lettek távolítva a mederzárók. A két torkolat között található ún. Arany-sziget szárazföldi úton megközelíthetetlen szigetté vált. Hosszú évtizedek után 2015-ben ismét felújult a vízfolyás a nagyléli oldalágban. A kedvező hatást, és az élővilág azonnali visszatérését nem csupán a tudományos megfi gyelések, hanem a helyi halászok tapasztalatai is bizonyítják.
C.7 aktivitás: Az alföldi mez?knek, mint a madarak táplálék és fészkel? biotópjainak felújítása
Felel?s partner: BROZ
A Duna szlovákiai oldalán a legnagyobb ártéri rétek a Nagyléli-szigeten maradtak fenn. A 21. század elején a gazdálkodás ezeken a réteken is már csak minimális volt. Ezért a projekt fi gyelme erre a területre összpontosult. Hetven egyedből álló gulya, 100 juh, 20 kecske és 8 hucul ló legeltetésével ismét beindítottuk a területkezelést. Mobil villanypásztoros rendszerrel van irányítva a legelés. Az elhanyagolt és lepusztult rétek helyreállítására a legalkalmasabb a szarvasmarhák legeltetése. A juhnyáj és a lovak pedig kitűnő munkát végeznek a már felújított legelőrészek alacsony növényzetének fenntartásában. Már a legeltetés első évében (2009) látható volt a változás. A helyenként két méter magas gyomnövényekkel benőtt területeket a szarvasmarhák rövid időn belül alacsony növényzetű gyepes területekké alakították. A jószág hatékonyan „kaszál“ az egyenetlen vagy vizenyős terepen is. Ezt a munkát gépekkel nem lehetséges elvégezni. A többéves legeltetés során a jószág lényegében teljesen visszaszorította az özönfajok összefüggő telepeit, főleg az aranyvessző növényzetét. A rendszeresen kezelt réteken és legelőkön láthatóan jobban fejlődnek és terjednek a ritka és védett növényfajok, mint a réti iszalag vagy a nyári tőzike. A legeltetést később kiegészítette az özönfajú fák és bokrok marógépes eltávolítása, valamint a kivágott egyedek fi atal sarjainak mulcsozása. Nagykeszi és Csicsó községek határában húszhektárnyi szántóföld lett elgyepesítve honos fajú növények magvainak vetésével. Idegenhonos özönfajú fák eltávolításával, és a legeltetési infrastruktúra támogatásával javítottuk a Duna menti legelők állapotát Izsa és Dunaszeg községek határában. A tevékenységekbe bekapcsolódtak a helyi területgazdák is. A projekt tartama alatt közel 200 hektárnyi területen újítottuk fel az ártéri rétek és legelők világát. A vízgazdászok támogatásával a projektterület magyarországi részén megkezdődött a szarvasmarha-legeltetés az árvízvédelmi töltések és azok védelmi zónájának térségében is (projekten kívül). A legelés jótékony hatással van a gyepes növényzet minőségi és szerkezeti fejlődésére, valamint csökkenti a kaszálásra és mulcsozásra fordított költségeket.
C.8 aktivitás: Eredeti fafajták kiültetése – természetes madár refúgiók és fészkelési biotópok felújíása
Felel?s partner: BROZ
A Duna mellett lévő ártéri erdők nagy részét gyorsan növő, idegenhonos kanadai nyárfákból álló erdőrészekkel helyettesítették. Az ilyen monokultúrák kitermelése kb. 30 éves korukban történik. Számos madár- és egyéb állatfaj számára – melyeknek megfelelően idős fákra van szükségük a fészkelés és táplálékszerzés szempontjából – ezek nem megfelelőek. Az eredetileg nagy fajgazdagságú ártéri erdő számos tipikus fás szárú faja az intenzív erdőgazdálkodás hatására mára ritka fafajjá vált. Az erdei növényvilág biológiai sokféleségének növelése és a potenciális költőhelyek mozaikjának létrehozása érdekében a projekt keretében 45 000 db őshonos fát ültettünk ki. Ezek többsége hazai nyárfa – fekete nyár és szürke nyár volt. A puhafás ártéri erdők nedvesebb helyeire fehér füzet és mézgás égert telepítettünk. A szárazabb, magasabban fekvő keményfás ártéri erdőkbe főleg kocsányos tölgy és magyar kőris, kisebb mértékben pedig juhar, szil és vadkörte került. Az erdősítés során az eredeti fafajokat az idegenhonos nyárfaerdők tisztásaira telepítették, ill. az üresen álló területeket teljes egészében hazai fafajokkal ültették be. A fák magánszemélyektől vásárolt telkekre, ill. Megállapodás alapján, egyéb szervezetek által használt telkekre voltak kiültetve.
C.9 aktivitás: A függ?leges folyópart megújhodása mint fészkelési biotópus a madarak részére
Felel?s partner: BROZ
A partfalak megújítására a Nagyléli-sziget partján, az 1 782. folyamkilométernél egy 50 méteres szakaszon, valamint Helemba község közelében, az 1709. folyamkilométernél, a Duna és az Ipoly összefolyásánál egy 200 méteres szakaszon került sor. A tapasztalatok rámutattak, hogy minél hosszabb és minél magasabb egy megújított partfal, annál vonzóbb fészkelőhelynek számít a célfajok számára. A Nagyléli-sziget fészkelőfalát egy jégmadár pár foglalta el, amely rendszeresen itt költ. Helembánál a partról eltávolításra, ill. lejjebb tolásra került a partot borító anyag, ill. vegetáció, aminek következtében a 2012-es költési időszakban itt hatalmas madárvédelmi sikernek lehettünk tanúi. A megújított partfalban – amely a Duna árvíz utáni természetes partjára emlékeztet – 970 partifecskepár talált otthonra. A Duna menti védett területeket összefogó, DanubeParks hálózathoz tartozó országok által folytatott nemzetközi monitoring alapján ez idén a legnagyobb fészkelő partifecske telep a Duna németországi forrásától egészen Szerbiáig.
C.10 aktivitás: A Szárazerdei ágrendszer felújítása
Felel?s partner: ÉDUKÖVIZIG
A Szárazerdei-holtág helyreállítási munkálatai 2011 novemberében fejeződtek be, amikor is a víz egy 1,5 km-es szakaszon ismét elárasztotta a medret. Az életet adó víz megjelenése nem maradt visszhang nélkül. A holtágba azonnal elkezdtek visszaköltözni eredeti lakói – számos halfaj és vízi gerinctelen állatfaj talált itt ismét élőhelyre. Újra a területen él több kétéltűfaj, a vízisikló, a kockás sikló, valamint néhány vízimadárfaj is. A feltöltött holtágnak köszönhetően a környező ártéri erdőkbe is több nedvesség jut.
C.11 aktivitás: Az Ásványi ágrendszer mocsarainak megújítása
Felel?s partner: ÉDUKÖVIZIG
A revitalizációs intézkedésekre 2011-ben került sor összesen négy helyszínen. A jó eredményekre és a projekt keretében megtakarított forrásokra való tekintettel 2013-ban volt egy második szakasz, amely négy további vizenyős terület megújítását célozta. A lápok megújításával sikerült vizet juttatni azokra a helyekre, melyek fokozatosan elvesztették jellegüket és fagazdagságukat. Összesen nyolc helyszín vízellátását sikerül helyreállítani, miáltal 56 hektáros terület került időszakosan víz alá, ill. 11 hektárnyi állandó sekély tó keletkezett. A tavakon és mocsarakon kívül javult a környező puhafás ártéri erdők vízellátása is.
